A BSZKRT kisszakaszjegyei
Az ARTEX utánveret és az 1937-es érme.

kszjplakat.jpg A kisszakaszjegyet 1933. augusztus 21.-én vezették be, Patz Sándor BSzKRt forgalmi igazgató javaslata alapján, azzal a céllal, hogy a rövidtávra utazókat megnyerjék a közúti villamos utazásnak. A 6 filléres viteldíj kezdetben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az utasok száma növekedett, a BSzKRt bevételének addigi csökkenése pedig megállt. Később viszont az utasok számának növekedésével egyre nyílvánvalóbbá vált, a kisszakaszjegy forgalom lassító hatása. Végül 1941. december 17.-én megszüntették.
A kisszakaszjegy érmét Berán Lajos tervezte és összesen hat millió darabot vertek belőle 1933-as és 1936-os évszámmal. Az utóbbi kibocsátását valószínűleg az 1936-os drasztikus áremelés tette szükségessé. Mivel a tarifaemelés a kisszkaszjegy árát nem érintette, annak népszerűsége tovább nőtt, ezért több érmére volt szükség.
A kisszakaszjegy népszerűségét jellemzi, hogy használatát 1935-ben a Budavári Siklón is bevezették, sőt lehetett vele utazni néhány budai buszjáraton is.

A BSZKRT kisszakaszjegyéből több típus létezik. Az 1933-as, az 1936-os illetve az 1933-as érme ARTEX utánveretei, melyet 1960-ban készítettek.
A 18mm átmérőjű, 2,6g súlyú sárgarézből készült ARTEX érmének több változata létezik. Az ezüstből készített, 3,22g súlyú változatot külföldön történő terjesztésre készítették. Ezen kívűl létezik még vörösrézből és aranyozott vörösrézből készített változat is!
Az eredeti 1933-as érme és az ARTEX utánveret több ponton is eltér egymástól! A legegyszerübb megkülönböztető jel a griffmadár szárnya és a szegély közötti felírat. Az eredeti kiadásnál itt "BERÁN L." felírat olvasható. lx0004.jpgAz ARTEX utánveretnél ez a felírat hiányzik!

További eltérések:

lx0003.jpgA BSZKRT felírat "B" betűjének felső és alsó része az ARTEX érménél egyformák.

A kiszakaszjegy negyedik változata nem került bevezetésre. Az 1937-es évszámmal alumíniumból illetve vasból készült érmék - a felíratoktól eltekintve - megtévesztésig hasonlítanak az 1943-ban bevezetett váltójegyekre. Ezekből az érmékből mindössze két próbaveret ismert!


kjegy_b.jpgEzeket a kisszakaszjegyeket a használat szempontjából inkább menetjegyként kell elképzelni. Budapest villamosközlekedését kb. 1 km-es szakaszokra osztották fel. Felszállás után az utas egy érmét dobott be a soförnél elhelyezett perselybe. Ha a szakasz végéig nem szállt le, a következő szakasz díjját - még egy érmét - a valószínűleg a villamoson ilyenkor körbejáró kalauznak adta át. Ez a módszer, nagy számú utas esetén jelentősen megnövelhette a villamos menetidejét!


Megosztás a Facebook-on


A kisszakasz-rendszer kiterjesztése az összes BSZKRT-vonalra Budapesten
FILMHÍRADÓK ONLINE


forrás: - SG -; Éremtani Lapok 82. szám, 2003. december; Zombori Lajos - Tóth József: Magyar közlekedési bárcák, Martin Opitz Kiadó, 2007.